Behajtási költségátalány

Behajtási költségátalány

Behajtási költségátalány

A behajtási költségátalány

Az új Polgári Törvénykönyv (“Ptk.”) kötelező jelleggel írja elő gazdálkodó szervezetek közötti ügyletekben késedelmes fizetés esetén 40 eurónak megfelelő behajtási költségátalány fizetését. Az ezt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis. A behajtási költségátalány megfizetése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól. Ha a hitelezőnek a behajtással kapcsolatos kiadásai meghaladják a 40 eurót, akkor azt kártérítés vagy perköltség címén követelheti.

Pénzügyest keres?
Pénzügyi kontrolling szolgáltatásunkról bővebben itt olvashat. Ha vevői nem fizetnek időben, nem tudja behajtani kintlévőségeit, segítségre szorul a tervezésben és az adózásban, akkor kérjen ajánlatot tőlünk. 
[like_to_read]A behajtási költségátalány forintra számítására a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyamát kell alapul venni.

A behajtási költségátalány jellemzői:

  • összege a késedelembe esés napjától esedékesen külön fizetési felszólítás nélkül is megilleti a hitelezőt;
  • összege független attól, hogy a kötelezettnek milyen mértékű pénztartozás késedelmes megfizetése után kell azt megfizetnie és attól is, hogy a késedelembe esés mikor történt, illetve mekkora időtartamot jelent (egy, harminc vagy ötven napot, stb.);
  • késedelmenként, és nem számlánként – bár optimális esetben e kettő egybeesik – követelhető az adóstól; ha pedig egy szerződésben a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor a költségátalány annyi részlet után érvényesíthető, amennyi részlet megfizetésével az adós késedelembe esett;
  • abban az esetben is követelhető, ha a jogosultnak tételesen kimutatható behajtási költsége nem keletkezett;
  • attól is függetlenül érvényesíthető, hogy a kötelezett felróhatóan esett-e késedelembe, illetve a késedelmét kimentette-e, vagy sem;
  • a szerződésben – a késedelmes fizetést megelőzően – elengedni, kizárni nem lehet;
  • 40 eurónál magasabb összegben is érvényesen meghatározható;
  • a késedelmi kamat összegén felül érvényesíthető.

Kezelése a társasági adóban a következő. A kötelezett könyveiben egyéb ráfordításként elszámolt behajtási költségátalány a vállalkozás érdekében felmerült költségként érvényesíthető a társasági adóban. A jogosult pedig a megfizetett és elszámolt egyéb bevételek után fizeti meg a társasági adót.

Áfa szempontjából a behajtási költségátalány nem minősül termékértékesítésnek, illetve szolgáltatásnyújtásnak, ezért az áfa tv. 65. §-a alapján nem képez adóalapot, arról számlát sem kell kiállítani.

Teendők a kötelezettnél

A kötelezett a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, de a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó behajtási költségátalányt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 81. § (2) bekezdés b) pontja alapján egyéb ráfordításként számolja el a kötelezettségekkel szemben, függetlenül attól, hogy megfizetésre kerül(t)-e a behajtási költségátalány. Erre akkor is szükség van, ha a jogosult azt ténylegesen nem követelte, mivel a fizetési kötelezettség a jogszabály alapján a késedelembeesés tényével beáll.

Teendők a jogosultnál

A jogosultnál (hitelezőnél) a behajtási költségátalány számviteli elszámolása a következő. A jogosult a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódó és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett behajtási költségátalány összegét – az Számviteli törvény 77. § (2) bekezdés b) pontja alapján – az egyéb bevételek között számolja el. Ebből következően – az óvatosság elvét szem előtt tartva – a jogosult csak akkor köteles a behajtási költségátalány összegét a könyveiben feltüntetni, ha az hozzá ténylegesen befolyt. A még be nem folyt behajtási költségátalány követeléseit a jogosult kizárólag a nullás számlaosztályban tarthatja nyilván.

Lemondás a behajtási költségátalányról

Bár a felek megállapodásában a behajtási költségátalány kizárása, vagy negyven eurónál alacsonyabb összegben történő meghatározása semmis, de lehetséges az, hogy a jogosult a költségátalány iránti igényéről lemondhat, elengedheti.

Ha a jogosult lemond a behajtási költségátalányról, akkor a kötelezett először egyéb ráfordításként és kötelezettségként a könyveibe felveszi, majd a felvett kötelezettséget kivezeti, és rendkívüli bevételként számolja el.

A jogosult esetében nincs teendő a behajtási költségátalányról való lemondáskor, ugyanis nála csak a pénzügyileg rendezett behajtási költségátalányt kell felvenni, a pénzügyileg nem rendezett tételeket meg sem kell jeleníteni a könyvelésében.

Ha a jogosult a behajtási költségátalány iránti követelését nem érvényesíti, arról lemond, vagy azt elengedi, akkor annak nincs ajándékozási, illetve egyéb illetékvonzata.[/like_to_read]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..