![[cml_media_alt id='1466']Cégalapítás[/cml_media_alt]](https://bspl.hu/wp-content/uploads/2014/09/6a00e55002645d8834015434b96b2f970c-800wi.jpg)
Cégalapítás
Válassz vállalkozási formát
1. Adószámos magánszemély – ez az a fura öszvér-megoldás, amit nem ajánlok; a végezhető tevékenységek köre szűk
2. Egyéni vállalkozás – ebben a formában a saját magánvagyonod nem fog elkülönülni a vállalkozásból származó vagyontól, összemosódik a magánszemély és a vállalkozás, az egyéni vállalkozó a kötelezettségeiért a teljes magánvagyonával korlátlanul felel
3. Társas vállalkozás – itt elkülönül a magánvagyonodtól a céged vagyona és a tevékenysége
A társas vállalkozások formái:
Közkereseti társaság (Kkt.)
A társaságot az alapító tagok hozzák létre, akik a nyereségből és a veszteségből egyaránt részesednek. A tagok felelőssége korlátlan, azaz teljes magánvagyonukkal felelnek a társaság tartozásaiért, és egyetemleges, azaz a tagok együtt és külön-külön is felelősséggel tartoznak a társasággal szemben fennálló követelésekért. Ha a társaság vagyona nem fedezi a tartozásait, akkor azt bármelyik tagtól lehet követelni.
Bármelyik tag személyesen is közreműködhet a vállalkozás tevékenységében.
Betéti társaság (Bt.)
Nagyon hasonló a Kkt-hoz, a különbség a tagok felelősségében van. Legalább egy tag, a beltag felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag, a kültag csak az alaptőke szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért nem felel. Alaphelyzetben a kültag nem jogosult a cég vezetésére és képviseletére, bár ettől a társasági szerződés eltérhet.
Korlátolt felelősségű társaság (Kft.)
A leggyakoribb és legkedveltebb társasági forma. A tagok kötelezettsége az alapító vagyon szolgáltatására terjed ki, azon túl a társaság tartozásaiért a tagok nem felelnek. A társaság azonban a kötelezettségeiért a cég teljes vagyonával felel. Azaz ennél a cégformánál a tagok felelőssége korlátozott. Kft-t alapíthat egy tulajdonos is.
A minimális törzstőke (alaptőke) 500,000 Ft. Figyelem! 2014. március 15-én hatályba lép az új Polgári Törvénykönyv, ami a minimális alaptőkét 3,000,000 Ft-ban határozza meg! Így az 500,000 Ft-tal alapított Kft-knél nagyon valószínű, hogy fel kell majd emelni a tőkét 3,000,000 Ft-ra.
Egy tag minimális hozzájárulása 100,000 Ft.
A törzstőke lehet pénz és nem pénzbeli hozzájárulás (apport) is. Tehát bármilyen vagyontárgy bevihető a társaságba mint törzstőke.
Alapításkor a pénzbeli hozzájárulás legalább felét a cég rendelkezésére kell bocsátani, a fennmaradó részt legkésőbb 1 éven belül.
Ha a nem pénzbeli hozzájárulás, az apport eléri az alaptőke felét, akkor azt már rögtön alapításkor rendelkezésre kell bocsátani, különben pedig 3 éven belül.
A szavazati arányok eltérhetnek a tagok részesedésének mértékétől.
A céget az ügyvezetők képviselik, akik képviselete lehet önálló vagy más ügyvezetőkkel együttes.[like_to_read]
Részvénytársaság (Zrt. és Nyrt.)
Ezek már kifejezetten tőke egyesítő társaságok. A tagok felelőssége itt is korlátozott, csak a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a részvényes egyébként nem felel.
Zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.) alapítói vállalják, hogy valamennyi részvényt átveszik. A minimális alaptőke 5,000,000 Ft – ez nem változik 2014. március 15-étől, az új Ptk. hatályba lépésétől sem.
Nyilvánosan működő részvénytársaság (Nyrt.) nyilvános eljárással, részvényjegyzés útján alapítható, bárki tulajdonos lehet. A minimális alaptőke 20,000,000 Ft, ezt sem változtatja meg az új Ptk.
Határozd meg az alaptőke összegét
Az alaptőke az a vagyon, amelyet a tulajdonosok a vállalkozás rendelkezésére bocsátanak azért, hogy a vállalkozás a tevékenységét folytatni tudja. Kkt és Bt. esetén nincs meghatározva a minimális alapítói tőke. Kft-nél most még 500,000 Ft, de 2014. március 15-étől már 3,000,000 Ft lesz a minimális törzstőke. Zrt-ket 5,000,000 Ft-tal, Nyrt-ket 20,000,000 Ft-tal lehet alapítani.
A választott társasági formához szükséges tőkét rendelkezésre kell bocsátani, és nézd át azt is, hogy az elég lesz-e a vállalkozás működtetésére.
Praktikus tanácsok
A rendelkezésre bocsátott alapítói tőkét a tulajdonos nem kaphatja vissza, csak ha kilép a cégből, vagy a cég megszűnik, és minden más kötelezettségét már rendezte. Ha nincs elég fedezet a kötelezettségekre, akkor a tulajdonos elbukja a tőkét.
A működéshez a tulajdonosok az alapítás után bármikor rendelkezésre bocsáthatnak kölcsönt, ami nem jelent akkora kötöttséget, könnyebben visszafizethető, akár még kamat is fizethető utána a tulajdonosoknak. A kölcsön később akár tőkévé is alakítható.
Magasabb alapítói tőkével érdemes céget alapítani, ha pl. közbeszerzési eljárásban készül indulni, vagy pályázni szeretne, vagy tőkeigényes projektbe készül fogni és banki hitelt is szeretne a cég felvenni.
Alacsonyabb alapítói tőke is elég lehet, ha ilyet nem tervez a cég, és nem kell mutatni, hogy a társaság tőkeerős. Ha mégis további tőkére lenne szüksége később a cégnek, akkor lehet majd kölcsönt adni, vagy tőkét emelni,
Keress ügyvédet
Ha már tudod, mit is szeretnél, és megvannak a tulajdonos társak is, akkor ügyvédet kell keresni. A cégeljárásban ugyanis kötelező a jogi képviselet, ezt nem lehet megúszni. Az ügyvéd elkészíti majd a társasági szerződést (alapító okiratot), aláírás mintát, elküldi a cégbíróságra, és gondoskodik a cég bejegyzése körüli jogi teendőkről. Ez egy egyszerű és gyors folyamat. A cégbíróság a cég legfontosabb adatait bejegyzi a cégnyilvántartásba, és ezt közzéteszi a cégközlönyben. Fontos tudni, hogy a cég a társasági szerződés aláírásával jön létre, nem pedig a cégbejegyzés által.
A cég bejegyzésre illetéket kell fizetni:
- Bt, Kkt esetén 25,000 Ft
- más esetben 50,000 Ft
Ezen felül az ügyvéd díjára kell még számítani, ami 20-25 ezer forinttól indul.
Nem biztos, hogy érdemes nagy nevű és drága ügyvédi irodával csináltatni az alapítást, mert sokszoros díjat fizethetünk érte, az eredményben azonban nem lesz különbség: megalakul a cég.
Számíts arra, hogy az alapítás után bankszámlát kell nyitni, és arra az alapítói tőkét be kell fizetni. Befizetés közleményében célszerű megadni, hogy ‘Alaptőke befizetés’ (vagy hasonló). És érdemes a banktól egy igazolást is kérni, amit aztán az ügyvéd/cégbíróság felé is le lehet adni.
Figyelem: innentől kezdve a tőkére befizetett összeg már nem a tiétek, hanem a cégé!
Válassz könyvelőt
Jó könyvelőt! A jó könyvelő segít téged, szól ha hülyeséget csinálsz, és válaszol ha kérdésed van, elérhető, és nem csak arra való, hogy a számlákat odaadjuk neki, meg a havi díját kifizessük. Elvárható az is, hogy határidőre adja be a bevallásokat, és mondja meg, mikor mennyit kell fizetni.
A könyvelő bizalmi ember, aki mindent tud a cégedről, de még a magánvagyonodról is nagyon sok mindent. Olyan könyvelőt válassz, akiben megbízol! Jó tanácsokkal sokat segít, de sokba kerülhet a hozzá nem értés, figyelmetlenség, vagy az, ha nem segít neked a kérdéseidben.
A könyvelők havi díjért dolgoznak és sokszor előfordul, hogy egy év lezárásáért további 1-2 havi díjat kérnek. Az összeg teljesen változó, függhet cégformától, forgalomtól, alkalmazottak számától.
A szakmai minősítésekről
A könyvelés nem szakképesítéshez kötött tevékenység, azaz elvileg bárki könyvelhetne képzettség nélkül is. Van ilyenre is példa.
Mérlegképes könyvelő az, aki mérlegképes könyvelői képesítést szerzett. Ez egy emelt szintű szakképesítés, aminek a képzési ideje kb. 1 év. Pénzügyminisztériumi regisztráció, és folyamatos képzés kötelező számukra.
Sokszor felsőfokú gazdasági főiskolai vagy egyetemi végzettség mellett szereznek mérlegképes könyvelői minősítést a könyvelők.
A könyvvizsgálók felsőfokú végzettség megszerzését követően 3 éves gyakorlat után egy 3 éves képzésen vesznek részt, ezután okleveles könyvvizsgálói minősítést szereznek. Bejegyzett könyvvizsgálói minősítéshez a képzést követően további szakmai gyakorlat, és a Magyar Könyvvizsgálói Kamarához való tagfelvétel szükséges. Folyamatos továbbképzés kötelező a számukra.[/like_to_read]
BSPL Könyvelőiroda