Mérleg elemzés mutatószámokkal 3. – jövedelmezőségi helyzet elemzése

elemzésA cikksorozat utolsó részeként megnézzük, hogy a beszámoló adataiból milyen elemzési lehetőségünk van a jövedelmezőségi helyzet vizsgálatára.

A jövedelmezőségi helyzet vizsgálata

A vállalkozás jövedelmezőségének vizsgálatához elsősorban az eredménykimutatás adatainak elemzése szükséges. A jövedelmezőség azt fejezi ki, hogy egységnyi erőforrással mekkora jövedelmet képes a vállalkozás megtermelni. A jövedelmezőség elemzése elsősorban a jövedelmezőségi mutatók időbeli, illetve más vállalkozások, ágazati átlagok adataival történő összehasonlítását jelenti.

Más vállalkozásokkal való összehasonlítás esetén figyelni kell arra, hogy az összehasonlításba volt társaságok milyen iparágban, milyen körülmények között működnek, mert ezek jelentősen eltérő értékeket eredményezhetnek a mutatószámokban.  

[like_to_read]Befektetett eszközök fedezete = befektetett eszközök fedezete

A mutató azt jelzi, hogy a befektetett eszközöket milyen mértékben fedezte a vállalkozás saját tőkéből. Általában elvárható a mutató 100 százalék közeli vagy azt meghaladó értéke.

Befektetések jövedelmezősége = befektetések jövedelmezősége

A mutató a befektetések után járó kamatok és osztalékok jövedelmezőségének alakulását mutatja.

Fordulatok száma = fordulatok száma

Azt mutatja meg, hogy egy vizsgált időszak alatt hányszor térültek meg a készletek az árbevételből. A mutató annál jobb, minél magasabb.

Készletek forgási sebessége = készletek forgási sebessége

A készletek forgási sebessége a vállalati vezetőket egyik legjobban érdeklő, a vállalat készletgazdálkodását legjobban jellemző átfogó mutató. Értéke azt mutatja meg, hogy a cégnek hányszor sikerült a vizsgált időszak alatt átlagos készletállományát értékesítenie.

Reagálási fok = reagálási fok

A reagálási fok azt fejezi ki, hogy 1%-os forgalomváltozásra hány %-os változással reagál a készlet-állomány.

EBIT = EBIT

Az EBIT tulajdonképpen a működési profit, hiszen nem tartalmazza a pénzügyi műveletek eredményét, sem az adófizetést. A magyar számviteli törvény szerinti kategóriák körében ez az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye. Érdekes kérdés az iparűzési adó helyzete. Ez ugyanis egy bruttó haszon alapján számított vállalati jövedelemadó, de az egyéb ráfordítások között számolandó el, és így az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét rontja. Jövedelemadóként viszont az EBIT-ben semmi keresnivalója, így tehát célszerű ezzel korrigálni. Az EBIT segítségével összehasonlítható a különböző tőke struktúrájú és különböző nyereségadó kulcsok alatt működő vállalkozások nyereségessége.

EBITDA =  EBITDA

Az EBITDA az EBIT-en túl kiszűri azt is, hogy egy vállalkozás mennyit költött a múltban a beruházásokra, és így a különböző tárgyi eszköz igényű iparágak esetén jobb összehasonlítási lehetőséget nyújt.   Természetesen a bemutatottakon kívül számos más mutatószám vagy elemzés is végezhető a mérleg és az eredménykimutatás adatai alapján.[/like_to_read]

BSPL Könyvelőiroda

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..