Magyarországon a kisvállalkozások körében messze nem ismeretlen a tagi kölcsönök témaköre, időről időre a kisvállalkozások többsége szembe kerül vele.
Mi az a tagi kölcsön?
Tagi kölcsön az a kölcsön, amit a vállalkozás tulajdonosa, tagja bocsát a cége rendelkezésére.
Hogyan keletkeznek a tagi kölcsönök?
Az első keletkezési lehetőség gazdaságilag is ésszerű. A vállalkozásnak nincs elegendő finanszírozási forrása, és külső forrás bevonásra van szüksége, mert pl. beruházást szeretne végrehajtani, bővíti a tevékenységét, amihez több készlet kellene, vagy a vevők és szállítók fizetési határidejeinek változása miatt átmeneti likviditás hiány merült fel, stb.[like_to_read]
Ekkor egy vállalkozásnak az alábbi lehetőségei vannak:
- banki kölcsön révén forrás bevonás
- meglévő vevők és szállítók fizetési ütemezésén keresztül többlet likviditás biztosítása
- tőke bevonás
- tulajdonosi kölcsön bevonás
Természetesen az első kettő lehetőség nehezebb, hiszen bankokkal kellene tárgyalni, fedezetet ajánlani, üzleti tervet készíteni, stb, vagy pedig a partnereinkkel kellene elfogadtatni a rövidebb vagy épp hosszabb fizetési határidőket.
A tőke bevonás már megfontolást érdemel. Ekkor a tulajdonosok bocsátják a vállalkozás rendelkezésére a forrást, ugyanakkor a friss pénz átadása végleges jelleggel történik, ami természetesen ki lehet vonni a vállalkozásból később. Mind a tőke bevonása, mind a kivonása jelentős adminisztrációval jár, társasági szerződést kell módosítani, cégbíróságra be kell jegyeztetni, aminek persze költsége is van. További hátránya, hogy a vállalkozás fizetésképtelen helyzete során a tőke áll a kiegyenlítési sor utolsó helyén.
A tulajdonosi kölcsön bevonása könnyen járható, általában csak egy szerződés szükséges a vállalkozás és a tulajdonos(ok) között, amiben legalább a legfontosabb feltételeket rögzítik.
A másik keletkezési lehetőség nem éppen gazdasági ésszerűségből adódik, sokkal inkább adózási megfontolásokból.
A vállalkozás tulajdonosa tudja, hogy nyereséges vállalkozásából rengeteg adót kell fizetnie a nyereséget hozó működése után, elég ha csak az áfára és a társasági adóra gondolunk.
Hogyan lehet ezt csökkenteni? Egyszerűen: mindenről számlát kell szerezni! Csökken az áfa, csökken a társasági adó. Eddig a pontig tűnik rendben lévőnek a dolog, azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy ezeket a számlákat valamiből ki is kell fizetni. Jellemzően ezek a számlák készpénzesek, így tehát a vállalkozás pénztárából kell kifizetni.
Nézzünk egy egyszerű példát.
A vállalkozás szolgáltatást értékesít 1,000,000 Ft+áfa összegben, a vevő bankszámlára fizet. A vállalkozásnak az egyszerűsítés miatt nincs semmilyen költsége. Ebben az esetben 270,000 Ft áfa, és 100,000 Ft társasági adó fizetési kötelezettsége keletkezik, ami összesen 370,000 Ft. Ekkor a tulajdonos még nem jutott a pénzéhez. Ha a vállalkozásból osztalékként felveszi a nyereséget, akkor további 16% szja és 14% egészségügyi hozzájárulást is fizetnie kell, ami további 270,000 Ft. Így mindösszesen 640,000 Ft adót kell kifizetni.
Ha sikerül 500,000 Ft + áfa összegről költség számlát betenni, akkor az adó máris csak a fele lesz, azaz 320,000 Ft. Egyszerűnek tűnő lépés az adócsökkentés érdekében.
Ez azonban problémákat okoz. Az első probléma, hogy az ilyen költség számla jellemzően készpénzes szokott lenni, amit ki is kell legalább papíron fizetni. Ez a társaság házipénztárából történik, amiben nem szokott meglenni az ehhez szükséges összeg. A (legalább papíron) kifizetett összegnek viszont mindenképpen kell, hogy legyen egy forrása, ha a pénztárban nem áll rendelkezésre, akkor azt valahonnan a vállalkozás rendelkezésére kellett bocsátani. És mivel más forrás nem jelent meg, ez csak a tulajdonos lehetett, aki így a kifizetett összeget a vállalkozás rendelkezésére bocsátotta, kölcsön adta. Így tehát megjelent a tagi kölcsön.
A második probléma, hogy a vállalkozásnak kölcsön adott pénzösszeg a magánszemély tulajdonos megtakarítása volt, így felmerülhet a kérdés, hogy ez a megtakarítás adózott jövedelemből származott-e. Irreális tagi kölcsönök esetén az adóhatóság könnyen indíthat a kölcsönt nyújtó tagnál vagyonosodási vizsgálatot.
Milyen adózási következménye van a tagi kölcsönnek?
Egyrészt felmerülhet az említett vagyonosodási vizsgálat.
Másrészt a jövedelem-minimum alapján társasági adót fizető vállalkozások esetén fontos tudni, hogy 2013-tól növeli az adó kiszámításakor az összes bevételt a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség (pl. tagi kölcsön) napi átlagos állományának az előző év utolsó napján fennálló kötelezettségét meghaladó összeg 50%-a. Így a tagi kölcsön növekményét társasági adó terheli.[/like_to_read]
BSPL Könyvelőiroda
