Társasházi bevételek adózása

társasház

A társasház nem jogi személy, hanem a tulajdonostársak közössége, ezért adóalanyként nem illeszkedik automatikusan az általános szabályozás kereteibe. Fő funkciója a közös tulajdonnal kapcsolatos felelősség és működtetés biztosítása, amelyhez döntően a tulajdonostársak befizetéseiből biztosítják a forrásokat. A társasházak bár vállalkozási tevékenységet nem folytathatnak, de a közös tulajdon hasznosítása révén és egyéb (például támogatás, kamat) formában jövedelmet szerezhetnek. Természetesen a társasház közös költség bevétele nem adóköteles, de az egyéb bevételek után – mint pl. a bérbeadás, közös tulajdon hasznosítás – már adózni kell. Nézzük az ezekre vonatkozó adózási szabályokat.

Személyi jövedelemadó-előleg és az adó

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 75. § (továbbiakban: Szja tv.) alapján a társasház magánszemélynek minősül.

Abban az esetben, ha a társasház az ingatlan bérbeadása során kifizetővel (gazdasági társaság, egyéni vállalkozó) áll kapcsolatban akkor a kifizető a bevételt terhelő adóelőleget a társasház által tett nyilatkozat alapján állapítja meg, vonja le, fizeti meg és arról igazolást állít ki.
Az adóelőleg megállapítására vonatkozó nyilatkozatot legkésőbb a kifizetést megelőzően a kifizető rendelkezésére kell bocsátani.
Nyilatkozat adható esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig. [Szja tv. 48. §  (1) bekezdés] [like_to_read]Ha a bérlemény más magánszemély részére kerül bérbeadásra, az adót a társasháznak kell megállapítania és negyedévenként az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénynek (továbbiakban: Art.) az előleg fizetésre vonatkozó előírásai szerint megfizetnie, a negyedévet követő hó 12-ig
[Art. 2. számú melléklet I. fejezet – Határidők – 1.A személyi jövedelemadó A) A személyi jövedelemadó-előleg c) pont].

A 2011. január 1-től alkalmazandó Szja tv. értelmében az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet 16%-os adó – adóelőleg – terheli (Szja tv. 17.§).

A társasház a megszerzett bevételéről és a megfizetett adóelőlegekről évente egyszer nyújt be bevallást ( a 2011. év vonatkozásában ez a 1141-es számú nyomtatvány) tárgyévet követ év május 20-ig.

Adóalap-kiegészítés

A társasház tekintetében az adóalap-kiegészítés intézményét (“bruttósítás”, 1,27-el szorzás) nem kell alkalmazni, mivel az adóalap növelő összeg megállapítása csak az összevont adóalap számítása esetében felmerülő kötelezettség (Szja törvény 29. §), és az ingatlan(rész) bérbeadása a társasház esetében korábban sem volt és továbbra sem része az összevont adóalapnak (ez ténylegesen csak magánszemélyek esetében értelmezhető).

Egészségügyi hozzájárulás

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho. tv. ) 2. § szerint százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás- (a továbbiakban: eho) fizetési kötelezettség terheli az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerinti munkáltatót, kifizetőt (a továbbiakban együtt: kifizető) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, a 3. § (1) bekezdésében, a belföldi magánszemélyt az általa megszerzett, a 3. § (3) bekezdésében meghatározott jövedelem után.

Az Eho. tv. 3. § (3) bekezdés e) pontja szerint a magánszemély az adóévben megszerzett ingatlan bérbeadásából [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.)16. § (1) bekezdés és 74. §] származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni.

A társasház ugyan a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozik, azonban adókötelezettségét nem az Szja tv. 16. § (1) bekezdése, – illetve annak – 74. §-a szerint, hanem a 75. § (5) bekezdése szerint állapítja meg, ezen kívül nem tekinthető a Tbj.) szerinti belföldi magánszemélynek sem, így a társasháznak az ingatlan bérbeadás után egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége nem keletkezik.
A fentiekre tekintettel tehát érvényesül a szuperbruttósítás szabálya a társasházak bérbeadásánál, de eho fizetési kötelezettsége nem keletkezik.[/like_to_read]

 

BSPL Könyvelőiroda

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..