A vállalkozást tartósan szolgáló eszközök jellemzően nem azonnal, a beszerzés időpontjában kerülnek költségként elszámolásra. Gondoljunk például egy gyártó sorra: ha a beszerzés időpontjában számolnánk el költségként, akkor az “igazságtalan” lenne, mert a tárgyév profitját tönkre tenné, viszont az eszközt még sok évig használja majd a vállalkozás.
Éppen ezért az immateriális javaknak és a tárgyi eszközöknek az élettartamuk végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják.
Azaz a bekerülési értéküket azokra az évekre kell felosztani, amíg a vállalkozást szolgálják. Ugyanakkor nem szabad számolni a maradványértékkel, mert ez nem fog költséget okozni a vállalkozásnál. A maradványérték az eszköz használatbavétele időpontjában rendelkezésre álló információk alapján meghatározott, a hasznos élettartamának végén várhatóan értéke. Azaz amennyiért várhatóan el lehet majd adni, vagy hulladékként hasznosítani a használata végén. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős.
[like_to_read]Az értékcsökkenési leírást az eszköz várható használata, élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása alapján kell megtervezni. Figyelembe kell venni, hogy hány évig tervezzük használni, hány műszakban, milyen igénybevétel mellett, hogy a technológiai fejlődés miatt szükséges-e időnként újat vásárolni, stb.Az évenként költségként elszámolandó értékcsökkenési leírás módszerei:
- bruttó érték alapján
- lineárisan
- évek száma összege alapján (degresszív leírás)
- teljesítményarányosan
- évenként abszolút összegben
- nettó érték alapján
- állandó kulcs alapján (degresszív leírás)
- teljesítményarányosan
Az értékcsökkenés alapja a bruttó érték alapján számított értékcsökkenési leírásoknál a maradványértékkel csökkentett bruttó érték.
Lineáris leírás: az eszköz használatának minden évében azonos összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra. Az évenkénti összeg meghatározása leírási kulcs segítségével történhet.
A leírási kulcs:
Degresszív leírás: ha az eszköz elhasználódása az első időszakban jelentősebb mint később, akkor indokolt használni.
A degresszív leírás két jellemző számítási módszere az évek száma összege módszer, és a nettó érték alapján állandó kulccsal történő leírás.
Évek száma összege módszer: nevéből következik, hogy össze kell adni az évek számát. Például ha a leírási idő 4 év, akkor az évek száma összege: 1+2+3+4 = 10. Ez lesz az egységnyi leírás. A használati idő éveiben pedig szorzóként az éveket kell venni fordított sorrendben.
Azaz a 4 éves leírás példáját folytatva az első évben a szorzó 4, a másodikban 3, a harmadikban 2, a negyedikben pedig 1 lesz .
Az első év értékcsökkenése tehát 4/10, a másodiké 3/10, a harmadiké 2/10, a negyediké pedig 1/10.
Nettó érték alapján állandó kulccsal történő leírás: a leírás mindig az eszköz nettó értékének és a leírási kulcsnak a szorzata. Mindig van maradványérték ennél a módszernél.
A leírási kulcs képlete:
n: a várható használati idő
Teljesítményarányos leírás: minden éveben a teljesítmény alapján kerül meghatározásra az értékcsökkenés. Meg kell állapítani a teljes várható teljesítményt természetes mértékegységben, majd az adott évben a tényleges teljesítmény és a teljes teljesítmény arányában számoljuk el az értékcsökkenést, azaz:
Abszolút összegű leírás: az értékcsökkenési leírást előre meghatározott, esetleg évenként változó összegben állapítjuk meg, ennél a módszernél nem használunk leírási kulcsot.[/like_to_read]
BSPL Könyvelőiroda
