Kintlévőség behajtás

Manapság az üzleti életben egyre nagyobb gond a likviditás hiánya. A cégek többsége a kifizetések halogatásával igyekszik kezelni ilyen jellegű problémáját, lassan mindenki tartozik mindenkinek. De mit tehetünk a kintlévőségeink behajtására?

Az első lépések

A követeléseink behajtása érdekében általában először a pénzügyi adminisztráció vagy kis cégeknél  tulajdonos/ügyvezető felszólítja a tartozót a tartozás rendezésére akár többször is. Azonban ez a sokszor  eredménytelen marad. Ezt szokta követni az ügyvéd, jogi képviselő általi fizetési felszólítás, amit a tartozók már egy fokkal komolyabban szoktak venni, de számos esetben erre sem történik fizetés.

Hogyan tovább?

Két lehetőség adódik a jogi utak közül. Az egyik a fizetési meghagyásos eljárás (FMH), ami közjegyzői hatáskörbe tartozó pénzkövetelések behajtására szolgáló eljárás. A fizetendő illeték mértéke a követelés 3%-a (minimum 5,000 maximum 250,000 forint). Indítható magánszemély és cég ellen is. Vállalkozások az eljárást kizárólag elektronikus formában kezdeményezhetik a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) rendszerén keresztül. Egymillió forintos pénzkövetelés alatt csak FMH indítható. Ha az adós ellentmond, az eljárás polgári perré alakul, bíróságra kerül, ami hosszadalmas, évekig tartó procedúra.

A másik talán célravezetőbb út  – ha a feltételei fennállnak – a felszámolási eljárás. Ez a tartozó félre rendkívül nagy fenyegetettséget jelent, a tevékenységének folytatását kockáztatja. A bíróság itt nem vizsgálja a háttérkörülményeket, vagy az adott cég pénzügyi helyzetét. Ha a törvényi feltételek fennállnak, elrendeli az adós cég felszámolását, amely döntés ellen felülvizsgálatnak sincs helye. Ezért a legtöbb esetben, ha kicsit is fennáll a felszámolás elrendelésének a kockázata, az adós inkább az azonnali fizetés mellett határoz. Ráadásul az eljárás illetéke fix  80 ezer forint.

A felszámolás gyakorlati teendői

Ebben az esetben a hitelező, akinek tartoznak, kérelmezi a bíróságtól, hogy állapítsa meg a neki tartozó adós cég fizetésképtelenségét, és rendelje el felszámolását.

Az eljárás során kötelező az ügyvédi képviselet.

A fizetésképtelenség megállapításának szigorú törvényi feltételei vannak. Ha ezeknek megfelel a helyzetünk, akkor van értelme ilyen eljárásba kezdeni. Ezek a feltételek:

• a tartozás összege nagyobb mint 200 ezer forint
• a felek között szerződéses viszony legyen

• a tartozás 20 napon túli legyen
• az adós a tartozását ne vitassa, vagy ismerje el
• a 20 napon túl az adóst a hitelező igazolható módon írásban szólítsa fel a teljesítésre (pl. tértivevényes postai levélben)

A felszólítás tartalma is meghatározott: meg kell jelölni a tartozás összegét, alapját, a teljesítés végső határidejét, amelyen túl a hitelező kezdeményezi az adós felszámolását vagy egyéb jogi útra tereli az eseményeket.

Ha tehát tartoznak nekünk, érdemes figyelni ezekre a határidőkre, felszólításokra, azok tartalmára, mert ezek adják később egy sikeres felszámolási eljárás alapját.

Ha mi tartozunk

Ha ellenünk kezdeményeznek hasonló eljárást, az bizony határozottan nagy kockázatot jelent! Előfordulhat, hogy vitatható a tartozásunk, esetleg joggal nem fizettünk ki egy adott számlát, de elmulasztottuk a reklamációt, vagy bármit is reagálni rá. Sajnos a bíróság ebben az esetben sem vizsgálja ezeket a körülményeket, csupán a jogszabálynak való megfelelést. Ami alternatíva lehet, hogy még ha a végén fizetünk is, hogy elkerüljük a felszámoltatást, a kifizetett összeget polgári perben visszakövetelhetjük.