Adótörvény változások 2015

[cml_media_alt id='1135']Adótörvény változások 2015[/cml_media_alt]

Adótörvény változások 2015

November 18-án a Parlament elfogadta a 2015. évi adótörvények módosításáról szóló törvényeket.

Nézzük, hogy jövőre milyen fontosabb változásokkal kell számolni.

Cafeteria

A módosítások közül a legtöbb embert a cafeteria szabályainak változása érinti. Az eredeti elképzelések jelentősen felpuhultak. A béren kívüli juttatások 200 ezer forintos keretig változatlanok, továbbra is 35,7 százalékos teherrel adóznak. 200 és 450 ezer forint között viszont szigorítás lép életbe, és csak a SZÉP-kártyára fizetett cafeteria adózik 35,7 százalékkal, a többi juttatás 51,17 százalékos adóterhet fog jelenteni. 450 ezer forint felett pedig minden juttatás esetében egységesen már 51,17 százalékos az elvonás.

Nyereségminimum a társasági adóban

Növekszik a jövedelem-minimum alapján meghatározott társasági adó összege. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározása során az összes bevétel csökkenthető az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatások értékével. Ezzel szemben az új törvény ez utóbbi csökkentő tételeket már nem ismeri el.

Könyvelés és bérszámfejtés
Könyvelési szolgáltatásunkról bővebben itt, bérszámfejtési szolgáltatásunkról pedig itt olvashat.
Ha külföldi érdekeltségű cége van, külföldi a tulajdonos, és hozzáértő szakembert keres, akkor kérjen ajánlatot tőlünk. 
[like_to_read]

Veszteség elhatárolás a társasági adóban

Változik a veszteségelhatárolás: a 2014-es veszteséget még 2025-ig le lehet írni, de a 2015 után keletkezett hiány már csak 5 éven át vonható le az éves nyereségből. A korlátlan leírás lehetősége megszűnik az egyéni vállalkozók esetén is. Az átalakulás, illetve cégfelvásárlás esetére szóló veszteségelhatárolási szabályok is tovább szigorodnak. az átvett veszteségnek adóévenként legfeljebb csak azon hányada kerülhet felhasználásra, amelyet a továbbfolytatott tevékenységre vonatkozó adóévi árbevétel és/vagy bevétel a megelőző három adóév átlagos árbevételében és/vagy bevételében képvisel.

Áfa

A törvény módosítja a tavaly kezdeményezett, de végül hatályba nem lépő szabályokat az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontjával kapcsolatban. Jelenleg azoknál a termékértékesítéseknél, szolgáltatásnyújtásoknál, ahol a felek részletfizetésben vagy határozott idejű elszámolásban állapodtak meg, a teljesítés időpontjának a fizetési határidőt kell tekinteni. Az elfogadott törvény ezt módosítja, és fő szabály szerint az ilyen ügyleteknél teljesítésként az elszámolással vagy a fizetéssel érintett időszak utolsó napját kellene tekinteni. Kivételt azok az ügyletek képeznek majd, amelyeknél a fizetés esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása megelőzi az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját. Ez utóbbi esetekben a teljesítés időpontja a számla, vagy a nyugta kibocsátásának időpontja lenne.

Áfa gyakoriság

Változik az általános forgalmi adó bevallás gyakorisága is. A jogelőd nélkül alakult adózók esetében a jelenlegi Negyedéves helyett jövőre már havi bevallási kötelezettség terhelné a megalakulástól számított adóévet követő év utolsó napjáig.
Negyedévente kell adóbevallást benyújtania az adóalanynak akkor, ha a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányos éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül eléri a 250 ezer forintot és az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege meghaladja az 50 millió forintot.

Belföldi tételes összesítő jelentés

A belföldi tételes összesítő jelentés értékhatára jövőre lecsökken 1 millió forintra.
Az 1 millió forintot elérő vagy meghaladó áfa összeget tartalmazó számlákat tételesen kell majd jelenteni. Emiatt a belföldi partner adószámát már az 1 millió forintot elérő áthárított áfa esetén is fel kell majd tüntetni.

Kapcsolt vállalkozások

Bővül a kapcsolt vállalkozásnak minősülők köre. Ezen túl kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek majd azok a társaságok is, amelyekben az ügyvezetés egyezősége miatt áll fenn a befolyás. Így már nem csak a tulajdonost kell vizsgálni, hanem az ügyvezetést is.

Szabad kéz az önkormányzatoknak

Az önkormányzatoknak megengedik, hogy szinte bármely vagyontárgyra adót vessenek ki, ha az adókivetést más törvény nem tiltja, és az adótárgy nem képezi törvényben szabályozott közteher tárgyát. Az adónak nem lehet alanya szervezet vagy vállalkozás.

És néhány egyéb

  • Kétgyermekesek kedvezménye 2016-tól 2019-ig havi 2500 forinttal nő minden évben (10-ról 20 ezer forintra)
  • Első házasok kedvezménye: ötezer forint/hó két évig vagy a családi kedvezmény megszerzéséig (első gyermek fogantatása). Elegendő a kedvezmény igénybevételéhez, ha csak az egyik fél köti az első házasságát.
  • Kiküldetési rendelvény elektronikus úton is kiállítható és tárolható.
  • 6390 forintra (1,7 százalékkal) emelkedik a háztartásbeliek tb-járuléka, az egészségügyi szolgáltatási járulék havi mértéke.
  • A napi fogyasztási cikket értékesítő üzleteket üzemeltető vállalkozásokat 2015-től jelentős élelmiszerlánc-felügyeleti díj sújtja, ami sávosan akár 6 százalékot is elérhet.
[/like_to_read]

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *


The reCAPTCHA verification period has expired. Please reload the page.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.