Érkezik az IFRS

Érkezik az IFRS

Az IFRS-ek egyedi beszámolási célokra történő magyarországi bevezetésének ütemezése a következők
szerint várható:

a) a  Magyar Nemzeti Bank (a  továbbiakban: MNB) által felügyelt intézmények kivételével 2016. január 1-jétől választható

aa) azon vállalkozások számára, amelyek értékpapírjait az  Európai Gazdasági Térség (a  továbbiakban:
EGT) bármely tagállamának szabályozott piacán forgalmazzák,

ab) anyavállalati döntés alapján azon vállalkozások számára, amelyek legfelsőbb anyavállalata
a konszolidált beszámolóját az IFRS-ek alapján készíti el;

b) 2017. január 1-jétől kötelező

ba) azon vállalkozások számára, amelyek értékpapírjait az  EGT bármely tagállamának szabályozott
piacán forgalmazzák,

bb) a hitelintézetek és a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi
vállalkozások számára, a szövetkezeti hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában
részt vevő egyéb hitelintézetek, valamint egyes kisebb méretű hitelintézetek kivételével;

c) 2017. január 1-jétől választható

ca) a biztosítók számára, a szolvencia II. szabályozás alá nem tartozó biztosító egyesületek kivételével,

cb) az MNB felügyelete alá tartozó, az  előzőekben nem említett intézmények számára, a  pénztárak
kivételével,

cc) az előzőekben nem említett, könyvvizsgálati kötelezettség alá eső társaságok számára;

d) 2018. január 1-jétől kötelező a  szövetkezeti hitelintézetek és a  szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő egyéb hitelintézetek, valamint a bb) alpont szerinti egyes kisebb méretű hitelintézetek számára;

A szükséges jogszabályváltozások várhatóan az év végére futnak végig a törvényhozáson.

Az IFRS-ek bevezetésével Magyarország is csatlakozik azon országok sorába, amelyek beszámolói a nemzetközi számviteli standardokon alapulnak, és így országhatároktól és nemzeti szabályoktól függetlenül egymással összehasonlíthatóak.

Bár a jelenlegi magyar számviteli szabályok közel állnak az IFRS-ekhez, néhány ponton azért jelentős eltérések is lehetnek – ezek közül is az egyik legmarkánsabb a halasztott adó elszámolás.

A kétféle beszámoló elkészítése eddig jelentős költséget és leterheltséget okozott a cégeknek, mert a nemzetközi piacra lépéshez eddig is elengedhetetlen volt az IFRS alkalmazása a potenciális befektetők tájékoztatása céljából. Az alapvetően adózási szempontokat szem előtt tartó magyar számvitellel szemben az IFRS a gazdasági viszonyokat jobban követő, folyamatosan változó rendszer, és így jobban tükrözi a cég valóságos folyamatait, eredményét, vagyonának értékét.

Adózási szempontból az IFRS-ekre való áttéréskor számítani lehet rá, hogy rendező tételként el kell majd számolni eseti, vagy több éven keresztül elszámolandó hatásokat.

A könyvelési és adózási szakembereknek számolni kell azzal, hogy az IFRS-ek szerinti könyvvezetésre, adózásra, beszámolásra felkészüljenek.